Állványrendszerek - Tudásforrás

Napjainkra minden vállalat számára elérhető áron kaphatók meg a raktári állványok, melyek eddig soha nem látott választékban érhetők el. Érdemes élni ezzel a lehetőséggel, hiszen minden vállalat számára egyedi igény szerint tervezhetőek meg a raktározási rendszerek azok egyedi igényeinek teljes figyelembe vételével.

Annak érdekében, hogy segítsük az eligazodást, cégünk ezzel az informatív weblappal kíván segítségére lenni ebben, megvizsgálva, hogy egyes tárolási módok miben különböznek egymástól. Az alábbi információk alapján támpontot kap arról, hogy milyen fontos kérdéseket kell tisztázni a megfelelő állványrendszer beszerzésekor.

Mindenek előtt jó tudni, hogy raktár irányítási kérdésről van szó, melynek tervezésénél az alábbiakat kell figyelembe venni, és amelyben egy részfeladat a raktári munkafolyamatok vezénylése:
  • Nyilvántartási feladatok:
    • készletnyilvántartás
    • tárolóhelynyilvántartás
  • Irányítási feladatok:
    • áruátvétel irányítása
    • betárolás irányítása
    • (+ szigorú paraméterek (romlandó stb.)
    • ajánlott paraméterek (gyorsan és lassan forgó áruk ABC analízis szerint))
    • áttárolás irányítása: tároló raktárból komissiózó raktárba
    • komissiózás irányítása
    • expediálás, kiszállítás irányítása: túra
    • végrehajtás visszajelzésének kezelése: módosítás csak ez után

Ezek összetett feladatok, de a kívánt állványrendszernek olyannak kell lennie, ami segíti ezen feladatok elvégzését, és amelyben sok ellentmondásos esetet kell kivédeni, ilyen például a helytakarékosság, illetve az átjárhatóság ellentéte. A „tárolás” mint feladat csak egy részfeladata a raktárirányításnak, de összhangban kell lennie azzal. Az egyszerűség kedvéért az alapvető tárolási módokat és az ahhoz tartozó raktári állványokat ismertetjük.

Raklapos állványok: Olyan tárolóállványok, melyekben a teher raklapokra helyezve kerül tárolásra. Igen elterjedt megoldásról van szó, hiszen tulajdonképpen bármilyen áru, termék tárolható rajtuk, amiből egységrakományt lehet képezni. A raklapos állványban az elnevezésével ellentétben elhelyezhető például rácskonténer is, illetve olyan egységrakományok, melyek az előző kettő egységgel megegyező paraméterekkel rendelkeznek

Alapfogalmak

Állványkeret: az a tartószerkezet, melyekre a tároló felületek merőlegesen csatlakoznak. Ezeket állványlábaknak is szokták nevezni, mely találóan jelzi, hogy ezekre támaszkodik a szerkezet. Az állványkeret magassága határozza meg az összeszerelendő állvány magasságát is. Különböző méretekben áll rendelkezésre állványtípustól függően. A keret magassága általában attól függ, hogy hány szinten szeretnénk árut tárolni. A szintek száma egyértelműen függ a rakatok magasságától. A keret teherbírása fontos kérdés, mert minél több szintet építünk be, annál nagyobb a keretre nehezedő teher. Ezt a dilemmát egyébként egy egyszerű táblázattal meg lehet oldani.

Gerenda: ez a raklapot tároló állványokhoz köthető fogalom. Ez a teherviselő szerkezet, melyre a terhet (ez esetben raklapokat) ráhelyezik. A gerenda az állványkerethez csatlakozik, általában alakzáró kampókkal. Ezek többféle méretben állnak rendelkezésre, melynek mértékét leggyakrabban aszerint állapítják meg, hogy hány raklapot kívánnak egymás mellett tárolni. Optimális lenne minél többet egymás mellett tartani, de a gerenda teherbírása szabja meg ezt a számot. Pl: egy gerendára elférhet akár 4 raklap is, ha azok raklaponkénti tömege 100 kg. Amennyiben 1 tonnás rakatokat tárolunk, úgy elképzelhető, hogy csak kettő raklap fér el egymás mellett. A gerenda két fő paramétere tehát annak teherbírása, illetve hossza.

Raklaphely: egyszerűen azt a számot jelzi, hogy a komplett állványrendszerben hány darab (általában EUR) raklapot tudunk összesen tárolni. Ez a szám lehet a tervezés kiindulópontja, ha tudjuk: ennyit tárolni akarunk, de egyúttal lehet a tervezési folyamat végeredménye, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy adott ár mellett maximum hány raklap tárolására alkalmas tároló állvány rendszert tudunk megvalósítani.

Biztosító elem: különösebb említést nem érdemel, mivel beszerelése, kívánt darabszáma egyenesen arányos a beépítendő gerendák számával. A gerendákat ilyen biztosító elemekkel látják el, melynek célja, hogy az alakzáró csatlakozást biztosítsák egy, a terheléssel ellentétes irányú erőhatás ellen. Ezzel gátolható meg például, hogy egy targonca véletlenül megemelje a gerendát egy hibás emelés alkalmával.

Folyosó szélesség: a két állvány közti, akadálymentes távolság (feltételezve, hogy semmi sem lóg ki az állványok síkjából). Ez a fogalom igen fontos, hiszen ez határozza meg, hogy milyen emelőgép tudja kiszolgálni az állványt. Ezt célszerű előre tisztázni, hogy megfelelő targoncát találhassunk a feladatra. Ez a távolság nagyobb kell ,hogy legyen az emelőgép forduló sugaránál.

A raklaptároló állványok tehát gerendákból és kertekből épül fel. Az ismeretek alapján tehát legalább kettő állványkeret és legalább kettő gerenda alkot egy minimális tárolási egységet. Ezek az egységek bővíthetőek, és igény esetén cserélhetőek. Alapjában véve a raklapos állványt felépítik, majd pozícióra helyezik, végül a kívánt helyre lefúrják. Ez után a polcmagasság marad állítható. Természetesen az állványok ez után is átrendezhetőek, de ez külön tervezést igényel. A raklaptároló állványok igen széles körben alkalmazhatók, a háromtagú „kertvégi” raktártól a 15 méter magas magasraktárakig.

Speciális raklapos állványok: Előfordulhatnak különleges esetek, ahol az állványrendszernek helyet adó raktár paraméterei erősen korlátozzák a tároló kapacitást. Esetlegesen a technológiai folyamat is befolyásolhatja a tároló egység iránti igényt. Ilyen esetekben kicsit költségesebb, de ötletesebb megoldásokat lehet alkalmazni:

Átjárható állvány: lényege, hogy a rakatok tömbszerűen kerülnek tárolásra. Homogén árut huzamosabb ideig tároló raktárakban hasznos, ahol az áruk többsége egyidejűleg kerül mozgatásra. Kialakítása: az állványkereteken sínek találhatók, és ezekre a sínekre kerülnek elhelyezésre a raklapok. A kiszolgálógép (targonca) behajt az állvány sorokba, és fokozatosan tölti fel azt, így a tárolás úgy néz ki mintha egyszerűen tömbösen tárolnánk. Az állvány nélküli tömbös tároláshoz képest az előny abban rejlik, hogy nagyobb tömegű rakatokat tárolhatunk úgy, hogy ne terheljük túl a legalsó rakatot.

Dinamikus raklapos állványok:

Gördülő állvány: egy viszonylag ritkán alkalmazott megoldás ahol a raklapokat olyan raklapos állványokban tároljuk, melyek tömbökben helyezkednek el. A tömböknek köszönhetően igen nagy helyet tudunk megtakarítani. Az állvány kiszolgálása úgy történik, hogy a kirakodni kívánt tömböt kimozdítjuk, így a targonca csak ahhoz fér hozzá. Ezt a megoldást ott szokták alkalmazni, ahol fontos az áru védelme, kicsi a forgási sebesség, és nagyon kevés a hely, és bizonyos okokból a terület nem növelhető.

Görgős állványok: Ennek több fajtája van, de valamennyire jellemző, hogy el van látva görgőkkel, azért, hogy az rakatokat „automatikusan adagolja”. Ezen kialakítás fő célja a helytakarékosság, illetve a folyamatok leegyszerűsítése. Az állványkeretek egy szögben döntött görgős sínekkel vannak egymáshoz vannak kötve úgy, hogy ezen síneken találhatók a raklapok. A FIFO- (először berakodott rakat először távozik), vagy görgős állvány működése egyszerű, az állványt a magasabban lévő berakodási ponton tölti fel az emelőgép, majd ha az előtte lévő raklapot kiveszik, akkor a gravitáció hatására az előrébb gurul. Ehhez az állványhoz tehát két kiszolgáló folyosó szükséges.

A másik kialakítás lényege, hogy mindössze egy állványkiszolgáló folyosó is elég. Ezeket visszagördülő állványoknak is hívjuk, melyeknek működési elvük egyszerű: az utoljára berakott raklap feltolja az előtte lévőt, mintegy betöltve az állványt. Ezt a kivitelt olyan helyeken alkalmazzák ahol a tömbös tároláshoz hasonlóan LIFO (az utoljára betöltött rakat megy ki először) elv érvényesül.

Polcos állványok: a nevében is benne van, hogy ezek az állványzatok leginkább olyan áruk tárolására alkalmasak, melyek egy polcnyi felületen elférnek. Kialakításuk lényegében azonosak, méreteik természetesen eltérők lehetnek. A polconkénti terhelhetőség sokféle lehet: pl. 100 kg- 200 kg /polc.

Akár a raklapos állványok, ezek is széleskörűen kerülnek alkalmazása. Tökéletes tároló egység egy kiskereskedelmi eladó- vagy raktártérben, egy ipari vállalat anyagraktárában, vagy akár egy otthoni garázsban is. Fontos megemlíteni, hogy ennek az állványnak a kiszolgálása kézzel történik, általában emberi erővel, tehát alapvető esetben sokkal egyszerűbben tervezhető meg, mint egy raklapos állvány.

A polcos állvány összeszerelésének módja is változó, de többségében alakzáró kivitelről van szó, melyet bárki össze tud szerelni. Létezik természetesen csavarkötésekkel összeszerelhető változat is. Az összeszerelt polcrendszereket is célszerű lefúrni a földbe.

A raklapos állványokhoz hasonlóan itt is beszélhetünk keretekről, melyek a polcokat tartják. Ezen keretek magassága kb. 2000 mm és 3000 mm között mozog és kb. 6 – 8 polc halmozható egymásra. A polcok mérete és teherbírása is sokféle. Alapvető kitétel a polcmélység, melyet ugyanúgy kell értelmezni akár egy szekrénynél, s amelynek megszokott értéke kb. 300 mm és 600 mm között van. A pocok hossza természetesen a teher függvényében változik, de kb. 900 ill. 1300 mm között mozog.

Ezen polcok kifejezetten nagy előny a változatos kiszerelésben és a könnyű áthelyezhetőségben rejlik. Költözés esetén a szétszerelés és pillanatok alatt elvégezhető.

Több polcos állványból összekapcsolhat és többszintes polcrendszer is képezhető, további növelve a gazdaságos raktártér kapacitását. A különböző polcokat közlekedő térrel lehet összekötni, melyek egyúttal egyfajta födémként is szolgálhatnak.

Gördülős megoldás itt is létezik, de ezeket szintén speciális esetekben célszerű alkalmazni (például irattárakban) olyan helyeken ahol a raktártér igen szűk, vagy a körülmények speciálisak. Tömböket képezve szintén a tömbök kerülnek megmozgatásra, így mindig csak a rakodás alatt álló állvány hozzáférhető.

Kombinált (galériás) állványok: nagy raktárakban komplex megoldásokat lehet alkalmazni, amelynek keretében össze lehet kapcsolni raklapos és polcos állványokat. Cégünk több ilyen projektet hajtott már vére sikeresen. Ez különleges szakértelmet kíván, hiszen megoldható, hogy a raklapos állvány teherviselő szerkezetként szolgáljon, és annak tetejére helyezhessünk egy olyan födémet, mely képes elbírni egy polcos állványrendszert. Komolyabb üzemekben a szállító szalagokat, és teherlifteket is bevonják a rendszerbe.

Szükséges-e felülvizsgáltatni az állványt?

Az állványrendszerek bár statikus tároló egységek, komoly terhelésnek vannak kitéve. Az intenzív rakodás elkerülhetetlen velejárója, hogy a festés megsérül és megjelenhet a rozsda, mely erősen gyengíti a szerkezetet. A deformáció legalább ilyen komoly fenyegetést jelent. Éppen ezért célszerű, időközönként szakértővel átvizsgáltatni az állványokat, hogy elkerüljük a baleseteket. Raktári állványvizsgálat kérdésében partnerünk a Sülle Mérnöki Iroda.

Kapcsolat

   
Cím: 2040 Budaörs, BITEP, Gyár u.2.
Recepció: .: +36 23 332 026/+36 23 332 027
Fax: .: +36 23 332 026/+36 23 332 027
E-mail: sands@sands.hu
   

Térkép

Egyéb

Oldaltérkép

Adatvédelmi nyilatkozat